Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet
Az alapítás, az első száz év dióhéjban
A Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2020-ban ünnepli fennállásának 120. évfordulóját. 1900. március 1-én volt a hivatalos átadás, 8-án az ünnepélyes megnyitó. A korabeli sajtó így adott hírt róla: „a kórház megnyittatott a szenvedő emberiség számára”. A térség szempontjából is nagyhorderejű eseményt hosszú folyamat előzte meg, évtizedeken át zajló, sorozatos nehézségeket legyőző gyűjtő-, tervező-, szervezőmunka.
A község lakosainak száma 1890-ben 2229 fő volt. Az egészségügyi ellátatlanság – mely országos viszonylatban is rendkívül kedvezőtlen volt – teret adott a kuruzslók, házaló gyógyszerárusok tevékenységének. Gyakoriak voltak a járványok, terjedtek a babonák. Tüdőgyulladást terpentinnel, marhatrágyával gyógyítottak, a vérző sebet pókhálóval kötötték be. A ciszterci monostorban volt ugyan egy gyógyszerszoba, ahol egy „betegápoló és gyógyszertáros” szerzetessel, a lakosság sürgős esetben innen kaphatott gyógyszert, de Zircen és a bakonyi falvak részéről is egyre sürgetőbben vetődött fel egy térségi kórház alapításának szükségessége.
Felépítését Tőkésy Antal zirci főszolgabíró kezdeményezte 1855-ben. Utasítást adott ki, mely szerint a járási büntetőpénzeket, a táncmulatságok engedélyezésének illetékeit e célra kell fordítani. A kórházi alap javára a járás „közönsége”, magánemberek, világi és egyházi vezetők, szervezetek is szorgalmasan adományoztak. A Zircz-Vidéki Takarékpénztár, az összeg kezelője, így támogatván a nemes ügyet, 1%-kal magasabb kamatot számolt a szokásosnál. A választmányban, mely a felgyűlt pénzt kezelte, a ciszterci rend meghatározó szerepet vállalt.
40 évvel Tőkésy kezdeményezését követően közel 45 ezerforint gyűlt össze, megkezdődhetett az építkezés. A kórházbizottság úgy döntött, a millennium jegyében, 1886-ban helyezzék el az alapkövet. Építési választási bizottságot választottak, melynek tagjai lettek: dr. Tóth Endre orvos– a későbbi első igazgató –, dr. Bartha Gyula orvos, Takácsy Ignác gyógyszerész, Szemmelveisz Rezső építőmester, valamint Kovács István és Wéber Mihály helyi lakosok. Kijelölték a kálvária feletti helyszínt, de az engedélyeztetési és egyéb ügyintézés szövevényes és hosszadalmas volt, hogy volt-e ünnepélyes alapkőletétel, nincs tudomásunk róla, feljegyzés viszont fennmaradt arról, hogy 1898 tavaszán az építkezés már folyt, Eszlinger János és Pollák János zirci építési vállalkozók, Jüttner Kálmán építésvezető mérnök vezetésével. A fennmaradt fizetési jegyzék szerint az építési munka sok helyi és környékbeli embernek biztosított kereseti lehetőséget
Komoly vitákat generált az elnevezés kérdése, a zirciek ragaszkodtak az Erzsébet Kórház elnevezéshez. A névhasználat hosszas huzavona után, „felségi engedélyeztetés” után, 1899-ben vált legálissá. Az alapítólevél így fogalmazott: „A kórház örök időre Zirci Járási Erzsébet Kórház nevet viseljen.”A berendezések, felszerelések beszerzése 1900. első hónapjában befejeződött.
1900. március 8-án, egy csütörtöki napon délelőtt 9-kor az egybegyűltek először ünnepi misén vettek részt, melyet Vajda Ödön apát úr celebrált, majd a helyiek érdeklődő tömegétől kísérve együtt indultak a kórházba. Az apát úr minden helyiséget megszentelt, majd ünnepi beszédet mondott, vázolva az alapítás körülményeit, történetét, megemlékezve a kezdeményező néhai Tőkésy Antalról. Ezt követően kezelésre átadta a kórházatKolossváry József vármegyei alispánnak. Dr. Fenyvesi Ferenc főispán tolmácsolta a belügyi kormány köszönetét a szenvedő emberiség javára létesített humánus intézményért.
Nyitáskor tizenhárom beteget ápoltak, összesen 25 beteg elhelyezésére volt mód. A főépületben 6 kórterem, orvosi kezelő – mely szükség esetén műtőként is szolgált –, két szoba az ápolók számára, gondnoki iroda, konyha, éléskamra, raktár, ügyeletes nővérszoba, orvosi pihenőszoba, fürdő-mosdóhelyiség, 2 WC volt. A padlós helyiségeket cserépkályhával fűtötték. A fertőző betegeket külön épületben kezelték. Volt szolgalakás, mosókonyha, hullaház, tüzelőraktár, jégverem és egy 28 méter mély kút. Két orvos volt, dr. Tóth Endre igazgató főorvos és dr. Szemmelveisz Károly alorvos, aki egyben a gondnoki teendőket is végezte, a betegek ápolását, élelmezését, a három odenburgi ferences rendi nővér megérkezéséig (1903) a vöröskereszt egylet két ápolónője vállalta. Két szolgát is alkalmaztak, akiknek állandóan az intézményben kellett tartózkodni. A nő mosott, segített a takarításban, az étkeztetésben, az éjszakai ügyeletben, a férfi kertészkedett, takarított, vizet hordott, feltöltötte a lámpákat petróleummal, elszállította a halottakat. A belügyminiszter az ápolási díjat 1900. évre napi 120 fillérben állapította meg, azonban arra is volt rendelet, hogy a szegényeket költség nélkül felvehetik. A megnyitás második hónapjában Vajda Ödön apát úr saját költségén az egyik szobában kápolnát rendezett be, ahol az első misét Húsvéthétfőn ő tartotta. Az avatás évében 232 beteget ápoltak, melyből 220 fő gyógyultan távozott. Egyre több beteg vette igénybe a kórházat, így 1901-ben az ágyszámot 36-ra bővítették. 1905-ben megkezdődtek a vízvezeték- és csatornaépítési munkálatok. Ez igen nehéz volt, a sziklás talaj miatt, de decemberre elkészült a vízmű.
A kezdeti működést anyagi gondok kísérték. A felhalmozódott költségvetési hiány 1905 tavaszán kétségessé tette a további működést. A belügyminisztérium nem engedélyezte az ápolási díjak emelését, sok szegény térítés nélkül vette igénybe a gyógyító szolgálatot, a pénzügyi hiány ugyan 1907-re megszűnt, de többször vissza-visszatért. 1910-ben meghalt dr. Tóth Endre, utóda dr. Szemmelveisz Károly lett.
Az I. világháború meghatározó volt a kórház életében. Az orvosok ápolási tanfolyamot indítottak, s miután egyre több sebesültet kellett fogadniuk, kiürítették a fiúiskolát, de fogadtak hadisérülteket az apátságban és magánházaknál is. 1914-18 között 1 100 katonát ápoltak – két orvos dolgozott ekkor – emellett biztosították a civil lakosság ellátását is.
1922-ben csak 500 000 korona államsegély támogatással tudtak tovább működni. Jelentős vívmány volt 1924-ben a villanyvilágítás bevezetése. 1927-ben új alapszabályt fektettek le, melyben kimondták, a felügyeletet a kórházi bizottság gyakorolja, melynek elnöke a mindenkori zirci apát. Óriási minőségi előrelépés volt a röntgengép beszerzése 1928-ban és folytatódtak a bővítési munkálatok.
Dr. Szemmelveisz Károly halála után 1935-től dr. Luksz Sándor – 1933 óta dolgozott a kórházban – lett az igazgató, nevéhez fűződnek az első sebészeti műtétek végrehajtása. Ezek híre hamar elterjedt, melynek következtében a betegforgalom megnőtt. 1934-ben modern műtőasztalt vásároltak, 1936-ban a műtétek száma már elérte a 300-at.
Dr. Luksz Sándor igazgatása idején jelentős építkezések, bővítések, felújítások folytak. A szobák berendezése is megszépült, hideg-melegvizes fürdőszoba állt a betegek rendelkezésére, szülőszobát és új műtőt alakítottak ki előkészítő és sterilizáló szobával, bővítették a fertőző osztályt. Négy év alatt az ágyszám 12-vel bővült, az ápolószemélyzet 9 főről 10-re emelkedett. 1940-ben elkészült a központi fűtés,1941-ben az udvaron építették fel a járási tüdőbeteg-gondozó intézetet, ugyanebben az évben készült el az új szülészeti részleg. Utóbbi avatásakor a vármegye főispánja elismerő szavakkal illette Luksz igazgató úr rendkívüli munkásságát, mellyel a zirci kórházat kiemelte a vidéki kiskórházak sorából, ugyanis ekkor a nemrég még 36 ágyas intézet már 90 ággyal rendelkezett. 1944-ben 100 ágy volt, ekkor történt meg az osztályok szétválasztása, két osztályt különítettek el, a sebészetet és a belgyógyászatot. Utóbbi osztályvezető főorvosa dr. Varga Endre lett. A sebészethez tartozott a szülészet-nőgyógyászat, a bel-osztályhoz a fertőző- és tüdőbeteg részleg.
A kórházat mindig jelentős közadakozás is segítette, folyamatos támogatások érkeztek a környék nagybirtokosaitól, grófjaitól, a pannonhalmi főapátságtól, a ciszterci rend zirci vezetőitől, a járás és Zirc lakóitól.
A háború újból közbeszólt, a II. világháború végső szakaszának eseményeit a kórház is megsínylette. Ideiglenesen az apátságba telepítették át – 1945. július 1-ig – a már ott működő vöröskeresztes hadikórház mellé, az üresen maradt épületben az átvonuló katonák helyezkedtek el ideiglenesen. Az ellátást csak úgy tudták biztosítani, hogy a betegektől élelmiszert kértek a kezelés fejében. Az igazgató lovas kocsival végigjárta a járás községeit, begyűjtve a felajánlott gabonát, burgonyát. A műtéthez minden betegnek egy darab szappant kellett vinni a bemosakodáshoz, a mosáshoz a mosószappant a mosónő főzte. Az életmentés, a gyógyítás a mostoha körülmények között is folyt. A háborús károk helyrehozatalára 1947-ben az Építésügyi Minisztériumtól 20 000 Ft segély érkezett. Ebben az évben már 646 műtétet végeztek és az Országos Mentőszolgálattól egy mentőt kaptak.
1950-ben az ápoló apácákat „mint a hatalommal szembenálló ellenséges tevékenységet folytató nem kívánatos személyeket” eltávolították, helyettük világi ápolónőket kellett alkalmazni. 1955-ben volt az addigi legnagyobb betegforgalom, 3 396 főt ápoltak, a műtétek száma 947 volt. Ez évben a kórházi dolgozók az udvaron társadalmi munkában fürdőmedencét építettek. 1958-ban a tüdőgondozó önálló épületbe költözött, a helyén gyermekgyógyászati szakrendelés indult.
1960-ban dr. Monszpart Lászlót nevezték ki igazgató sebész főorvosnak. 1961-ben kezdték a szakorvosi rendelőt építeni, melynek hivatalos átadása 1962. december 12-én volt. A hatvanas-hetvenes években új helyiségekkel, eszközökkel bővült a kórház, kívülről-belülről megszépült, a nyolcvanas években a központi fűtés és az elektromos rendszer korszerűsítését végezték el.
A kórház 1951-ig megyei, majd 1970-ig zirci járási fennhatóság alatt dolgozott. Ezt követően a megyei tanács járási hivatalához került, majd 1973-tól a megyei kórházzal összevonva, 1975-től pedig azzal integrálva működött. Bár a szakmai együttműködésben a közös vezetés előnyöket biztosított, de a fejlesztés súlypontja a megyei kórház felé tolódott. 1989 végén a zirci tanácshoz került,1990-ben dr. Benke Attila lett az igazgató. A városvezetés – ekkor Kiss László volt a tanácselnök, dr. Varga Tibor a vb- titkár – költségvetési pénzzel is igyekezett megkönnyíteni az önállóság első lépéseit.
Az ötvenes évektől három alapszakmával, 110 ággyal működött a kórház, a kapcsolódó szakrendelésekkel, laboratóriumi-, radiológiai diagnosztikával, szemészeti-, pszichiátriai-, fül-orr-gégészeti vizsgálatok lehetőségével. Az 1991-92-ben történt műtétbővítést saját erőn kívül a város támogatásával és lakossági téglajegyek eladásával oldották meg. 1998-ban csaknem 30 milliós géppark beszerzésével megvalósult a röntgenrekonstrukció, a terület lakosságának áldozatvállalását, a kórházért való kiállását jelzi, hogy röntgenjegyek vásárlásával több, mint 3,4 millió forintot adtak össze.
A Belgyógyászat épületét 1995-ban kívülről felújították, bevakolták. A kórház téglajegyet árult és a lakosság jelentősen hozzájárult költségekhez, ebben az évben a kórház 10 ágyat veszített, majd 1996-ban a bezárás veszélye fenyegette, ekkor a térség 12 310 polgára aláírásával, majd egész napos tüntetéssel tiltakozott ellene. 1997-től a jogszabályi kényszerekből szakmai működési formaváltással úgynevezett mátrix rendszerű kórházként 70 aktív és 30 rehabilitációs ággyal működött tovább ellátást nyújtva Zirc és térsége mintegy 28 ezer lakosa számára. Mind belgyógyászati, mind sebészeti, mind szülészeti-nőgyógyászati vonatkozásban, éjjel-nappal kész volt felvenni a sürgős eseteket. A mátrix rendszerű működés sajátosságaként nem különültek el mereven az egyes szakágakhoz tartozó ágyak. A kórházhoz tartozó szakrendelőkben – bel-, bőrgyógyászati, diaetológiai, pajzsmirigy, endoszkópos, sebészeti, szemészeti, szülészeti-nőgyógyászati, pszichiátriai, foglalkozás-egészségügyi, fogászati, laboratóriumi, radiológiai – hosszabb előjegyzés nélkül látták el a betegeket.
KÓRHÁZ 1998 – 2018
A kórházat (Dr.Monszpart László igazgató után) 1990-től Dr. Benke Attila vezeti, majd őt az igazgatói székben 2002-ben Dr. Horváth Sándor, helyben dolgozó sebész szakorvos követi.
1998 – 2001 között:
1998-ban orvosigéppark bővítés valósul meg30 millió Ft-os értékben. Ekkor új (hagyományos rtg filmes rendszerű) röntgen berendezés, valamint a fekvőbeteg ellátást és a szakrendelőket is kiszolgáló számítógépek lettek beszerezve.
A 2000. évi kapacitás-felülvizsgálat során – a korábban 82 ágyra csökkent ágykapacitás -, miniszteri többlet keret terhére – plusz 18 aktív ággyal ismételten 100 ágyra növekedett – 80 aktív ágy (sebészet, belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat), 20 belgyógyászati rehabilitációs ágy működik.
2000-ben ünnepelte 100 éves fennállását a kórház.
Csendes ünnepség keretében átadásra kerül Hoffer Ildikó keramikus művész fali domborműve és elkészül a „Zirci Erzsébet Kórház története” könyv Müller Anikó szerkesztésében.
2001 és 2007 között:
Szélesedik a járóbeteg szakellátás palettája, növekvő szakellátási kapacitások jellemzik ezt az időszakot. A fekvőbeteg ellátás sorvad…
- 2002.05.01.-től megszűnt a jó hírű szülészeti ellátás, ami főleg az újszülöttek alacsony számára vezethető vissza.
- 2005.09.01.-től a nőgyógyászati műtői ellátás szakember hiány miatt szűnt meg.
- 2005.08.01.-től az elektív hasüregi műtéteket elsősorban szakember hiány miatt kellett befejezni. Ezután már csak az úgynevezett egynapos sebészet működött.
- 2006.01.01.-től jogszabályi változások miatt megszűntek az ambulanciák és a sürgősségi fogadóhely, a mindenki által ismert „12-es kisműtő”.
- 2006.04.01.-től a kórháztól a tulajdonos – zirci önkormányzat – átveszi Zirc város ellátási körzetében a háziorvos ügyeletet, valamint a Védőnői Szolgálatot és a fogorvosi ellátást – melyeket Kistérségi Többcélú Társulás keretében működtet tovább -, így az adott területek dolgozói átkerülnek önkormányzati, illetve vállalkozói foglalkoztatásba.
A kórház vezetése, valamint a tulajdonos önkormányzat közös gondolataként a mozgásszervi rehabilitációs szakmai tevékenység végzése érdekében, 2006-ban átadásra kerül az új – 833 millió forintos céltámogatásból, zöldmezős beruházásként megvalósult -, kórházi épület. Az épület tervezése 2003. február 19.-ei, majd 2004. évi kormánydöntések alapján kezdődött. A 2005. évi alapkőletétel után, a munkák 2006 novemberében, a régi kórházi épület rekonstrukciójának befejezésével zárultak.
A komplex beruházás keretében 2005-ben felújításra kerül a konyha, 2006 júliusában átadásra került a 64 ágyas kapacitású „Új épület” és 2006 novemberében a 37 ágyas kapacitású „Régi épület”, Az új konyha, új modern konyhatechnológiát kap – 500 adagos főzési lehetőséggel. A „régi” 100 éves belgyógyászat-sebészet-szülészet épületben (későbbi krónikus belgyógyászati épület) új hőszigetelt nyílászárók kerülnek beépítésre és komplett épület rekonstrukció történik (a műtő és rtg egység építészeti és gépműszereinek kivételével).
2000-2007 között a Kórház folyamatos pénzügyi nehézségekkel küzd, a működtetés egyre nehezebbé vált. Az adósságállomány halmozódik.
Az alábbi táblázat számszaki adatai szemléltetik ezt az időszakot.
Az évtized közepén (2004-2008 között) a kórház folyamatosan „sorvadt”. Csökkent a finanszírozott teljesítmény, ezáltal csökkent a bevétel és a foglalkoztatottak létszáma is – a kritikus dátum 2007-2008 év, amikor a kórház bevételei szinte csak a béreket fedezik, a lejárt szállítói állomány folyamatosan emelkedett.
2007.01.08.-tól a kialakult súlyos adósság helyzet miatt önkormányzati pénzügyi biztos kerül kinevezésre az intézmény vezetése mellé.
Ez a tendencia a struktúraváltást követően – 2008-2009-tól – változik meg, amikortól majd folyamatos fejlődés jellemzi az intézményt.
2006-2007-ben az intézmény megszűnésének valós lehetősége tényként vázolódott fel.
A megszűnésnek hónapokon keresztül történő lebegtetése, majd a kényszerű létszámleépítések a dolgozókban rendkívüli feszültséget, (lét)bizonytalanságot idézett elő.
A kórház átalakítása során, talán a legsúlyosabb problémát a munkavállalók körében a saját jövőjükkel kapcsolatos (lét)bizonytalanság jelentette. Ennek egyenes következménye lett, hogy több, magasan képzett szakdolgozó és orvos távozott más egészségügyi intézményhez (pl.: a megyei kórházhoz). A szakdolgozókra (pl.: műtősnő) akkor nem volt szüksége a kórháznak, de néhány hónappal később – az egynapos sebészeti ellátások újra szervezésekor -, már csak nagyon nehezen sikerült megfelelő szakembert találni. A gazdasági, pénzügyi problémák mellet így humánerőforrás veszteségek is keletkeztek – olyan szakdolgozókat vesztett el a kórház, akikre a későbbiekben szüksége lett volna.
- április 01:
Az egészségügyi miniszter döntése alapján – ágazati átszervezés miatt – a Kórház valamennyi aktív kapacitása megszűnik – sebészet, szülészet-nőgyógyászat, belgyógyászat -, helyette összesen 137 (119) ágyon mozgásszervi rehabilitációs és krónikus belgyógyászati ellátást nyújtó krónikus fekvőbeteg ellátásra, valamint „egynapos sebészeti” műtéti eljárásokra – viszonylag alacsony kapacitással kap szerződést a kórház.
Az aktív ellátás megszüntetést követően az Egészségügyi Miniszter döntése szerint a 82 ágyas fekvőbeteg szakellátás 119 ágy kapacitásúra növekedett, mely 57 rehabilitációs és 62 krónikus ágyból tevődött össze. Az ágyszámot tovább növelte pályázat során elnyert +18 rehabilitációs ágy, mellyel összességében a fekvőbeteg szakellátási kapacitás 137 krónikus ágyra emelkedett.
2007. április 01-ével a kórházban fizikailag 101 ágy elhelyezésére volt lehetőség. A hiányzó 36 ágy elhelyezését 24,8 millió Ft pályázati pénzeszköz, és saját forrás felhasználásával 2009. év végére valósította meg a kórház.
Fontos megjegyezni, hogy a fekvőbeteg ellátásban a kórház 2007 évben elveszítette teljes, több mint 100 éves szakmai múltra visszatekintő akut, aktív ellátó kapacitását, és lényegében csekély előzménnyel, hagyományok és megfelelően előkészített szakmai háttér nélkül, kényszerpályán mozogva vált a kistérség vezető krónikus ellátó szolgáltatójává. Krónikus kapacitása egyik napról a másikra lényegében meghétszereződött!
A tulajdonos – Zirci önkormányzati képviselő testülete – 2007 év közepén intézményvezető váltásra kényszerült a hatalmas, szinte már kezelhetetlen adósságállomány, valamint a nagyon alacsony teljesítmény adatok miatt.
2007 július – 2008 július igazgató: Kerényi Erika
Az új, „válságmenedzser” vezető egy évig tartózkodott a kórház élén (2017.július 01 – 2018. július 31). Neki sikerült stabilizálni a kórház gazdálkodását, ő hozta meg azokat a döntéseket mellyel meglehetett állítani az adósság spirált.
Kerényi Erika igazgatónő főbb intézkedései:
- Az új krónikus kapacitáshoz illeszkedő beteg ágyszám elhelyezése az épületeken belül (kórházi helyiségek, funkciók újra gondolása/ átalakítása);
- finanszírozási/áthidaló kölcsön megállapodás a Veszprém Megyei Önkormányzattal;
- un „B” szintű mozgásszervi rehabilitációs minősítés szakmai minimumfeltételeinek megteremtése – szakorvos, gyógytornászok, fizioterapeuták, egyéb szakemberek foglakoztatása;
- létszám optimalizálás – elbocsájtások;
- új gazdasági vezető és új ápolási vezető kinevezése;
- adósság rendezési eljárás a tulajdonossal, a szállítókkal.
Kerényi Erika 1 éves tevékenysége sikeres volt. A kórház az új struktúrájának megfelelő növekedési pályára állt.
- augusztus – 2013.augusztus igazgató: Dr.Tótth Árpád
Kerényi Erika határozott idejű szerződésének lejárta után, helyére Dr.Tótth Árpád – a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház stratégiai igazgatója – került, napi 4 órás vezetői megbízással. A munkáját párhuzamosan Veszprémben és Zircen is végezte két éven keresztül, majd 2010-ben főállású főigazgatóvá lett kinevezve.
Vezetése alatt tovább folytatódott a kórház stabilizálása. A menedzsment közös döntései által, 2011 év végére pozitív működési szaldóval rendelkező intézmény jött létre, ahol már önálló, intézményi bevételekre támaszkodó beruházásokat is végeztek.
2007-ben a mozgásszervi rehabilitáció „C” (legalacsonyabb) minősítéssel kezdett működni -2008-ban Kerényi Erika megteremtette a „B” minősítés szakmai minimumfeltételeit -, 2010-től „A” minősítést kapott az osztály a szakmai – személyi és tárgyi – minimumfeltételek magas szintű megteremtésével. A személyi feltételek megteremtéséhez 3 különböző foglalkoztatást elősegítő Európai Uniós (TÁMOP) pályázat is hozzájárult. A pályázatok keretében összesen 28 fő egészségügyben dolgozó szakdolgozó került foglalkoztatásra.
2008-ban Európai Uniós pályázati lehetőség nyílik a TIOP-2.1.3. konstrukción belül új, aktív kórházi ellátásokat kiváltó kistérségi járóbeteg szakellátó központ felépítésére, melynek átadására 2011. december 09-én került sor. A központ 2012. február 06. nyitotta meg kapuit a betegek előtt – érdekesség, hogy az alapkő letétételt Magyarország Miniszterelnöke – Bajnai Gordon – és az épületátadást Miniszteri szinten – Réthelyi Miklós – végezte.
A kórház 2009-től folyamatosan fejlődött:
- mind a szakmai tevékenységet figyelembe véve
- új szakorvosok, szakemberek foglalkoztatása valósult meg;
- a mozgásszervi rehabilitációs tevékenység országos besorolása elérte az országos legmagasabb szakmai besorolási szintet;
- felsővezetői tréningeket – MANRÉZÁ-kat” szerveztek;
- szakmai kapcsolatokat építettek német, francia kórházakkal (német kórházba szakmai látogatás történt)
- mind intézményi kultúra tekintetében
- foglalkoztatotti létszám bővült,
- családi napokat, kerékpáros napot szerveztek,
- pluszjuttatásokat tudtak fizetni a dolgozóknak,
- országos hírű rendezvényeken szerepeltek, szerveztek (pl: országos katasztrófavédelmi gyakorlat helyszíne volt a kórház, év kórháza szavazáson dobogós helyezést értek el).
- önálló beruházások, fejlesztések történnek:
- 2010-2012 között – a régi szakrendelő elbontása miatt – a szakrendeléseket ideiglenesen az MRO épület tetőterébe kellett költöztetni. A kórház önerős, 54 millió forintos összegből építette be az épület tetőterét.
- évben Eu. pályázat keretében 24 millió Ft-ból a mozgásszervi rehabilitáció szakmai feltételei bővülnek (új tornatermek, fizikoterápiás berendezések).
- 2012-ben az új szakrendelő átadásával modern digitális rtg. egység és új műtőblokk kerül átadásra.
- évben KDOP eu. pályázat keretében 24 millió Ft-ból a mozgásszervi rehabilitáció szakmai feltételei jelentősen bővülhettek (új tornatermek, fizikoterápiás berendezések).
- 2012-ben elkezdődik a Krónikus Belgyógyászat épületét – összesen 186 millió forintból 1/3 résztulajdonosi, 2/3 rész saját forrásból – újabb felújítása. Új kórtermek kerülnek kialakításra a régi műtő és radiológia helyén és az épület tetőterében az igazgatás került elhelyezésre.
- 2012-2013-ban MRO tetőtérben újabb tornatermeket alakítottak ki önerőből;
- a kórház épületállománya 2013-ra teljesen megújul – elbontásra kerültek az 50-60 éves épületek, a legrégebbi 112 éves épület pedig teljes egészében felújításra kerül.
- négy komplex, Európai uniós forrásból történő pályázat záródik ebben az időszakban:
- Zirc Városi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet új, emeltszintű (R1) járóbeteg szakrendelőjének kialakítása 227.515 Ft(Eu forrás: 888 888 889 Ft)
- Foglalkoztatás támogatása a Zirc Városi Erzsébet Kórházban I. 49 539 785 Ft
- Foglalkoztatás támogatása a Zirci Kórházban II. 50 000 000 Ft
- Kerékpár program megvalósítása a Zirci Erzsébet Kórházban 7 747 000 Ft
- május 01-től a kórház fenntartói jogát (törvény alapján – más kórházi ellátókhoz hasonlóan) a zirci önkormányzattól a magyar állam veszi át.
2013 szeptember 01-től új igazgató kerül a kórház élére: Dr. Vermes Tamás.
Dr.Vermes Tamás évekig a Mosonmagyaróvári kórház főigazgatója volt. Kézsebész végzettségű szakorvos. Vezetése alatt tovább folytatódik a kórház fejlődése.
- 2013-ban átadásra kerül a felújított Krónikus Belgyógyászati épület és a kapcsolódó igazgatás helyiségei.
- 2013-ban a Mozgásszervi Rehabilitációs osztály 4 kórteremmel bővül
- 2015-ben a járóbeteg központ épületben labor kialakítása történik (bérleményként);
- 2017-ben napelemes rendszer (fedett kültéri parkoló) kerül átadására
- évben megtörténik a KBO épület újabb bővítése új épületszárnnyal közel 350 millió Ft-ból –2 ágyas kórtermek, öltözők, orvosi szoba kialakítása, halott hűtés (át)elhelyezése történik.
- Öt Európai uniós forrásból történő pályázat záródik ebben az időszakban:
- „Foglalkoztatás támogatása a Zirci Kórházban III.” 23 294 125 Ft
- „Lakosság közeli ellátások komplex fejlesztése a Zirci Erzsébet Kórház-Rendelőintézetben” 315 379 442 Ft
- „Rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése a Közép-Dunántúli Régióban – Zirci Erzsébet Kórház” 25 759 391 Ft
- „Napelemes rendszer telepítése a Zirci Erzsébet Kórháznál” 106 097 644 Ft
- „Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó beszerzések” 96 420 531 Ft
2013-2018 közötti időszakban a kórház teljesítménye továbbra is folyamatosan javul.
A felső vezetés egységes, nem változik.
A fekvőbeteg ágykihasználtságok, járóbeteg forgalom, műtétek száma nő, ellátási terület stabil, a műtétes szakmák bővülése történik (sebészet – traumatológia – nőgyógyászat szakmákra).
A kórház likviditási mutatói kiválóak. A kórház adósságmentes.
A kórház igazgatói
Igazgató/főigazgató:
1900 – 1910 Dr.Tóth Endre
1910 – 1935 Dr.Szemmelveisz Károly
1935 – 1960 Dr.Luksz Sándor
1960 – 1990 Dr.Monszpart László
1990 – 2002 Dr.Benke Attila
2002 – 2007.07.31. Dr.Horváth Sándor
2007.08.01. – 2008.07.31. Kerényi Erika
2008.08.01. – 2013.08.31. Dr.Tótth Árpád
2013.09.01. – Dr.Vermes Tamás
Gazdasági vezető/ gazdasági igazgató:
– 1994-ig Répás Tiborné
1994 – 2008.03.31. Stumpfné Mayer Mária
2008.04.01. – 2021.11.30 Varsányi Attila
Orvos igazgató (2013-tól betöltve):
2013.12.01.-től Dr.Horváth Sándor
Ápolás szakmai vezető/ápolási igazgató:
1991 – 2004 Beke Gyuláné
2004-től – Valler Ilona
(2010-től a felsővezetők megnevezése: „főigazgató; „gazdasági igazgató”; „orvos igazgató”; „ápolásiigazgató”)
Fényképek:
Miniszterelnöki, Miniszteri, Államtitkári látogatások
A TIOP 2.1.3. – Kistérségi Járóbetegellátó Központ – pályázaton történt eredményes szereplés nyomán a támogatási szerződés aláírása – ünnepélyes keretek között – Bajnai Gordon Miniszterelnök úr jelenlétében történt meg. Az ünnepségen városi-, parlamenti képviselők, valamint társ kórházak vezetői is nagy számban részt vettek.
Az elkészült épület átadását Dr.Réthelyi Miklós Emberi Erőforrások Minisztériuma Miniszter úr tette meg, szintén a városi-, parlamenti képviselők, valamint társ kórházak vezetői jelenlétében.
- Szócska Miklós Egészségügyért felelős Államtitkár úr látogatása.
A Krónikus Belgyógyászati Osztályunk beruházásának átadó ünnepségén, 2014.03.14-én a díszvendég Dr. Szócska Miklós Egészségügyért felelős Államtitkár úr – EMMI – volt. Az ünnepséget számos vezető megtisztelte, többek között Dr. Kovács Zoltán Veszprém Megyei Kormánymegbízott, a tulajdonos (GYEMSZI) vezetői – Dr. Reiter József GYEMSZI főigazgató helyettes, Dr. Varga Gábor GYEMSZI Nyugat-Dunántúli Térségi igazgató, Dékány Sixtus ciszterci főapát, Zirc város és a környező települések polgármesterei valamint a társkórházak vezetői.
- Cserháti Péter OORI főigazgató, miniszteri biztos látogatása kórházunkban a KDOP 5.2.1/C-11-2011-0001 projekt átadási ünnepség alkalmából, 2014.09.26-án.
Ilyen volt (~1920) – ilyen MA:
Az összeállítást készítette: Dr. Horváth Sándor, Müller Anikó, Varsányi Attila, Dr. Vermes Tamás
Fotók: Révész Ferenc